feszekreszek

A Fészkes Fenegyerekek


Leave a comment

Lássuk mi is történt; FészekRészek RETROSPEKTÍV 2014. Q1

Fűszeres nyelvezettel felpaprikázva tálalom a 2014-es év számvetését. A soron következő írás egy szerelem-gyermek születésének nehéz időszakát foglalja össze. Fotókra és emailekre támaszkodom az emlékek felidézésekor.

  1. December.

Három hónapja kezdtünk mindent. Megszületik a rövid video december 9-én. Aznap Valkó Zsuzsi barátom egy várt-váratlan fordulattal kilép az aktív tevékenységből, a projekt vállalkozássá érlelésének folyamatából. Pár napra rá megszületik a landing page (ez azóta kísérleti weboldallá változott)

  1. Január.

A fenti video egy versenyben az utolsó 1 órában elszalasztja az esélyt a győzelemre. Zsuskó egy utolsó pitchet mond a FészekRészek színeiben. Ezt megelőzően az Innovatív generációból érkező csapattagok elkezdik felkutatni a lehetséges lokációkat az ideális üzlethelyiséghez. Az árak minden elképzelést felülmúlnak a belvárosban.

A projekt kiszalad költségvetésének határára. Ezen a ponton a feladás teljesen egyértelműnek tűnhet egy kívülálló számára, de valami belső eltökéltség tovább hajt. (note: 3 állásajánlat talált meg párhuzamosan)

Az befut az első 3 megrendelés és egyben bérgyártásra sikerül ígéretet kapni..

Január második felére világos lesz, hogy Török Balázs (ma Port.hu ) aktív szerepet vállal a projekt életében, és Krajcsovics Kriszti is elképesztően sokat kezd áldozni a szabadidejéből.

A hónap közepén sikerül időpontot egyeztetni egy barát barátjával, aki látszólag anyagilag támogatná a projektet. Túl szép ahhoz, hogy igaz legyen– volt már ehhez hasonló; gyakrabban egy-egy igazán biztató vállon veregetés volt a támogatásom (különös módon teljesen üres pénztárcánál is elegendőnek bizonyult), esetleg rövid konzultáció, rosszabb esetben a “csináld csak majd beszélünk” jól látszó délibábjai között őgyelegtem. De ez most valami másnak tűnt.

Mindettől függetlenül egy elképesztően izgalmas teendő talált meg. Dicső László, Alsómocsoládi polgármester
(nomen est omen) keresett meg, és néhány email váltás után jelezte, hogy a koncepció érdekes és lehet, hogy tudunk valamilyen módon együttműködni.. Na, hát ha még nem volt elég a mesésnek tűnő dolgokból, akkor ezzel egy egész csokor került a szótáramba. Hirtelen perspektívák nyíltak a kiürült bányák vidékeinek erdészeti rekreációs lehetőségeiben, miszerint a FészekRészek akár kitermelhetné magának a szükséges alapanyagot hazai földön. Egyben erdészeti fejlődés – munkalehetőség is indulna a “mélyszegénységgel” jellemzett területek körül.. Távoli, de nem teljesen elképzelhetetlen tervek. A nap végére a környék falvainak polgármester-csokrában megismerkedtem Szabadkai Andreával, aki az Élőtiszáért Szövetség egyik oszlopos tagja, és előadást tartani ment, hogy a helyiek ne csak felismerjék lehetőségeiket, de jogszabályokkal felvértezve bátran buzdítsák a lakosokat kisebb vállalkozásokra, Nem nagy, de bájos teendőkre kell itt gondolni, mint kivinni lekvárt és kézműves dolgokat a falu napokra, és a többi, és a többi…
2014-01-29 10.28.01
2014-01-29 10.09.47
2014-01-29 10.31.00
2014-01-29 10.37.33
2014-01-29 10.57.25
2014-01-29 16.25.35

Talán nem hiszitek el, de a furcsa monitor és az ülés egy igazi (nem holmi játéktermi, de IGAZI) repülőgép szimulátor, ami az idősebb generáció szórakoztatását igyekszik szolgálni. Félig tréfából kérdeztem, mikor felfogtam, hogy mit is látok – szembe velem egy csapat nyugdíjas slattyogott a polgármesteri hivatalban – hogy “Csak nem most szálltak ki?!”. Mire az egyik szimpatikus bácsi, boldogságtól ragyogó arccal mondta, hogy “én ma már vissza nem ülök!”… Dicső úr múltja és hihetetlen kitartása gyakorlatilag nem ismer lehetetlent.. Kár, hogy suta képeimen nehezen látszik a hófödte falvacska regénybe illő bája.

A hónap végén a Toldi moziban a CreativeMornings szervezésében remek előadással kerekítette ki a hónapot Horn György (AKG) az oktatási reform elképzeléseivel. Fejemben új perspektívák nyíltak. Kreatív oktatáshoz illő berendezési tárgyak körvonalazódtak a fejemben.

Kíméletlenül szűkös hónapot zártam. Barátaim segítsége nélkül nem tudtam volna átvészelni ezt az első hónapot! Köszönöm nektek!

Február.

Iványi Orsolya blogger/újságíró/projektvezető tollát, Szabó Domonkos pedig projekt indítási tapasztalatait adta fáradhatatlanul a FéR megvalósításához.

A Lakatlan és a Rögtön Jövök Galéria az adaptív város projektjében elkezdte a Flexibilis Terek gondolatmenetét.. Pontosabban én is elkezdtem feltünedezni a találkozókon, remélve, hogy a projektem otthonra lel az egyik belvárosi évek óta kihasználatlan ingatlanjában.. Sajnos ezzel nem jutottam közelebb a megoldáshoz.

A Berkovics Dalma kezei között cseperedő Oui share közösségi megosztást támogató mozgalom is mozgolódni látszott, ahol szintén egyet tudtam érteni az elvekkel. Amit úgy értelmezek hogy segítsünk szellemi vagy anyagi forrásainkkal egymásnak így a kapcsolatrendszerünk ápolásának és fejlesztésének egy nagyon kézenfekvő és elegáns módjára találunk rá.. idejekorán kezdtem bele, hiszen még azt sem tudtam túlélem-e a telet.

Megszületett a Kaesz Gyula NC masináján a Kis asztal azaz a Crix asztalka prototípusa.

2014-02-04 13.45.23

Elsőként vettem észre, hogy a közterek között is van olyan rész, ami egy kis segítségre szorul.. Néhány közösségépítő terv születik, de egyelőre nem jut sehova..
2014-02-04 13.24.16

Törci is gyakori vendégként tűnik fel.

2014-02-04 10.54.48

Ebben a hónapban Kriszti tevékenykedései nyomán ellátogattam egy pályázati tanácsadó irodába, jegyzeteltem, mintha tudnám mit hallok.. De a világ teljesen idegen volt. Mindent értettem bizonyos szinten, de sehogy nem láttam hogyan fogom az elméletet valósággá varázsolni. “Szóval akkor mit is kell csinálni?” visszhangzott a fejemben..

Ortutay Tamás megkeresett, hogy neki is volna ötlete, amit egy kicsit FéR-kompatibilisebbé varázsoltam, majd elkészült a “Henry’s Chair” azaz a bili szék, az “Henry’s Chair” azaz a bili szék, az unoka mini trónusa. 2014-02-10 11.58.15

a képen (balról) Szabolcsi Péter és Ortutay Tamás.

Drubina Kamilla az Európai Ifjúsági Portál színeiben felkeresett, hogy egy cikket írna a munkásságunkról. A hó végére el is készült vele. Bár a cikket csak a következő hónapban közölte le a szerkesztőség, mind nagyon lelkesek lettünk..

Édes Piroska Grafikusművész illusztrációi felkeltették érdeklődésemet, és kérésemre elkezdtünk dolgozni a a FészekRészek projekt most használatban lévő “nulladik stádium” logóján.

2014-02-23 13.34.49

A magánéletem, az életkörülményeim elég komoly feszültséget okoztak, de elszántam magam egy sorsdöntő lépésre. Ennek a hónapnak a kavalkádja, és az iszonyú pénztelenség ellenére, tetteink és reflexióik sikerek mini magvait hordozták magukban. Szóval úgy voltam vele, hogy legyőzöm ügyetlen neveltetésemből adódó olykor-olykor (főleg fontos alkalmakkor) rám törő makacs félénkségemet, és felkeresem ezt a manust, aki az angyal befektetés lehetőségét említette meg. Láss csodát, Nemhogy terhére lettem volna, de nagyon is örült a jelentkezésemnek. Pénzről még nem mertem beszélni, vagyis inkább kérni nem mertem, de megint a megmenekülés boldogító mámora kerített hatalmába.

Március.

A HITA szervezésével szeretnénk a Design Junctionra kijutni. A tervezési munkám megmérettetik, és könnyűnek találtatik.. nem volt elég jó.

Eközben Rácz Anikó – Hannabi the Sofa Taylor – óvószárnyai alá vett, jelezte kedvesen, ha valahol érdemes megjelenni, és építő tanácsaival irányt mutatott. Ezekről bővebben majd kronológiai kiteljesedésükkor.

2014-03-05 09.54.40

Az Innovatív Generáció Egyesület működésében oszlopos szerepet vállaltam.A lelkünket is kiraktuk.

Számlaképes magánszeméllyé váltam, hogy hivatalosan eladhassak – unalmas, de valódi lépés

Prezi ház, BridgeBudapest konferencia.

2014-03-07 14.23.12

Gondolatnyitogató egy külföldi tanulmány úthoz.. A dolgok szövevényessége, sajnos következő évre fogja predesztinálni az opciót.

2014-03-08 19.38.02

Párhuzamosan elkészül 2 hónap alatt az első 3 Hashtag polc megrendelés. Az első számú ideiglenes gyártó gyakorlatilag végül beváltani látszik a hozzáfűzött reményeket. A kezdeti lassúság csak az egyik külföldi vásárló kitáncolásához vezetett.

Komolynak tűnő tárgyalásokba kezdtünk a Fabrik néven futó Biás-Váradi belsőépítész csapattal (időközben a formáció egyik tagja anyai kötelezettségek elé nézett így a forma fellazult).

2014-03-15 12.33.48 2014-03-15 12.38.51-2 2014-03-15 13.43.29
első nagy Hashtag polc fotózás (werk fotók)

2014-03-17 16.30.23Nagyon komolyan fontolóra vettük a városszéli műhely elképzelést. Meg is látogattunk egyet a Béke utca naposabbik résén. mind the gap. Elvetettük.. akkor ez tűnt helyesnek. Utólag nagy butusságnak látszik, hogy elálltunk a megegyezéstől.

2014-03-22 12.03.28
2014-03-22 13.44.15
Emlékeztek Januárban Andreára az ÉlőTiszáért Szövetségből? Megrendeltek egy nagyobb polcrendszert. A gyártás folyamán észbe kaptam és csináltam néhány, a készítést megörökítő fotót.

2014-03-22 17.10.19 2014-03-22 17.31.56

A hó végére egy nyitott vásár alkalmára felkért a the PUSSPUSS clothing, hogy vigyünk polcot, hogy rápakolhassák az izgi ruháikat, míg rajongóik ezrei áramlanak és próbálgatják a különlegesen nyomtatott ruhadarabokat.. Egyet sem tétováztunk..  Gondoltuk be is mutatjuk a 3. hónapra elkészülő friss ropogós pipi logót.

Tom Szaky is ellátogatott a Prezi házba, ahol a fenntarthatóságról beszélt. A szemét problémát semmilyen vállalkozás nem söpörheti a szőnyeg alá.

A hó utolsó napján a FabLab műhelyébe is bekéredzkedtem egy kicsit randalírozni, és ott történtek ezek. És véget is ért a negyed év.

2014-03-30 12.23.01 2014-03-30 12.55.38 2014-03-30 13.32.04 2014-03-30 13.32.23 2014-03-30 13.34.01 2014-03-30 14.24.32 2014-03-30 14.24.36 2014-03-30 14.24.41 2014-03-30 14.32.03 2014-03-30 15.23.57 2014-03-31 15.50.24 2014-03-31 16.21.14


Leave a comment

Kezdjük az Új Évet – Számadás

Mindenkinek megköszönnöm az előző év sikereit! Ez a bejegyzés tulajdonképpen erről fog szólni.

Kezdeném a FészekRészek indulásától velem dolgozó és lubickoló Valkó Zsuzsannával, aki nélkül minden valószínűség szerint az kezdeti lendület teljesen más ívvel indult volna. Nagyon köszönöm neked ZsuSkó Minden fáradozásod és nevetésed!

Aztán itt vannak az iGen konspirátorok,🙂

Montvai Zsóka, Bajári Attila, Éberl Szilárd, Pelbárt-Nagy Balázs, Török Balázs

Köszönöm nektek amiket nyújtottatok. A kisebb és nagyobb és hatalmas segítségeket és áldozatokat és azt az időt amit arrra szántatok, hogy minden kedden, éjbe nyúló kupaktanácsokon igazgattátok az irányt amin menetel a FészekRészek.

Itt akkor meg is ragadom az alkalmat hogy megemlítsem a KREÁTER iGen (Innovatív Generáció) tagjait akik

Rét Zsófia, Ágoston László és Kepecs Iván

októbertől szervezkedtetek hogy megfelelő információhoz és kapcsolatokhoz jussunk. Munkátok felbecsülhetetlen.. vagyis nem sokára felbecsülöm:) és igyekezeteteket nagyon köszönöm nektek is, igazán hálás vagyok és ezzel nem vagyok egyedül! (e cikk olvasója is szavazhat még pár napig a csatolt linken kedvenc kezdeményezésének videójára, ahol természetesen mi is bemutatkozunk)

A fent említett összejövetelek a Hátsó Kapuba voltak szervezve, ahol a házigazda Szalai-Szabó István. Szalai-Szabó úr türelme és figyelme szintén elismerésre méltó! Köszönjük!

Nem volt egyszerű az első minta darabokat legyártatni sem, itt jött a képbe Kaesz Gyula Faipari Szakiskola. Szabolcsi Péter műszaki vezető és Szűcs Attila akik nagyon kedvesen és rugalmasan segítettek legyártani az első darabokat. Ők is rengeteget nyújtottak szakmai tudásukkal és nyitottságukkal egyaránt. Nagyon köszönöm!

Aztán Szilárd meglódította a kommunikációt, és megismertük Vincze Viktória (Viko Fotó) fotóst, aki ragyogó munkával villogta körbe a nyito termék prototípusát. Szuper vagány vagy Viki, Köszönjük a munkádat! Úgy tervezem hamarosan folytatás következik🙂

Itt megjegyzem, hogy 380 ember az év végére már lelkesített minket a facebookon, amiről azt gondolom, hogy hiba lenne nem említést tenni. Bár tudom hogy a lájkok az üzleti világban csak buborékok, nekem volt hogy ezeken egyensúlyoztam tovább nehezebb pillanatokban. Mindannyiótoknak köszönöm!! (mára már még 20 ember csatlakozott ehhez a baráti körhöz)

Balázs keze nyomán megszületett a weboldalunk is. Ez is nagyon nagy lépés. Külön köszönöm neked is!

Most pedig egy felsorolást ugrok át. Azoknak az embereknek a sora, akik szakmai tapasztalataikkal megerősítették a FészekRészek koncepció megvalósulásának lépéseit. Rólatok inkább egy-egy önálló bejegyzést szeretnénk leközölni. Köszönjük a vállon lapogatásokat és az építő kérdéseket és mindazt amit nyújtani tudtatok.

Mindenek felett köszönjük a bizalmat és a belénk fektetett hitet energiát és pénzt aminek eredménye a FészekRészek mostani képe és iránya.

Ebben az évben is mindenkinek kívánom hogy energiáit tudja fókuszálni oda ahol hasznosat teremt és belevetjük mi is magunkat az évbe. Hamarosan egy tudatos arculat kialakítással és újabb termékekkel fogunk elétek kerülni. Addig is éljétek a történeteket!

Bergovecz László
FészekRészek
Budapest, 2014. január 04.


Leave a comment

Inspirációk és úttörők a dizájn világában

Most egy picit eltérek a szokásos témánktól – aka hol tartunk és milyen tanulságokat szűrtünk le – és elkanyarodok egy olyan irányba, ami szerintem mind a személyes mind a szakmai szférában meg kell legyen: az INSPIRÁCIÓ.

Ez a szó eleve varázslatos, mert lefedi a vállalatfejlesztés két legfontosabb elemét. Ott van benne a ráció, ami valamilyen tudatos gondolkozás vagy cselekedet. Itt biztos minden pénzügyes és vállakozó a képernyőbe bólogatva ért majd egyet. De jó az ha csak ez érvényesül? És tényleg? Háát, a jó és a rossz hír az, hogy az emberi természet  nem tud csak és kizárólag racionális lenni! Akkor működik jól, ha ennek a rendszernek szerves része az inspiráció. Csíkszentmihályi szavaival élve:

“Az intuícióra is támaszkodnunk kell, hogy a változásokat már a bekövetkezésük előtt érzékeljük; empátiával érthetjük meg a világosan nem kifejezhető információkat; bölcsességgel vehetjük észre a látszólag össze nem függő jelenségek közötti kapcsolatot; és kreativitás tesz képessé minket a problémák újszerű megfogalmazására és a váratlan, új helyzetekben új szabályok létrehozására.”

Váratlan és újszerű! A közelmúltban két ilyen találkozásunk is volt; maga volt az ihlet.

Múlt csütörtökön Rácz Anikónál töltöttük a délelőttöt, aki a Hannabi – the sofa taylor megálmodója és tervezője. Ha nagyon röviden kellene őt bemutatnom azt mondanám róla: bölcs, tudatos és szárnyal a munkájában. Egy egész délelőttön át csak beszélgettünk. Micsoda időpazarlás, mondaná ráció. Micsoda dimenziók! lelkesedne inspiráció. Anikó csak mesélt, mesélt és mesélt… önzetlenül, mindenféle szerepjátszás nélkül. Ami elsősorban összeköt minket az az alapkoncepciónk. Ő is, mi is design termékeket készítünk kis mennyiségben, tudatosan, megrendelésre és kiváló minőségben. Fontos számunkra a fenntarthatóság, a vevőinkkel való személyes kapcsolat és a tömegtermelésből adódó pazarlás elkerülése. 

Érdekes volt figyelni két csodás ember és tervező egymásra találását… és persze örültem hogy a találkozás visszaigazolt bennünket: a FészekRészeknek van jogosultsága, az igény egyre nő. A Hannabi egy olyan trend úttörője, ami felismerte hogy egyre több ember igénye saját magához szabva kialakítani az otthonát, és egyre több ember keres alternatívát a sablonos bútorok kiváltására. Lassan lelassulunk, újra megtaláljuk azt a vezérelvet hogy vegyünk, fogyasszunk kevesebbet, de tartósat és személyre szabottat. Megjelentek a tudatos vásárlók, itt az ideje hát a tudatos tervezésnek is. A Hannabiban és Rácz Anikóban nemcsak rokonlelket, de példaképet is találtunk.

Pénteken nem tettük le a lantot mint a többi rendes munkásember, hanem úgy döntöttünk a hétvégét egy Magyarországon kevéssé ismert módszer, a design thinking megismerésére szánjuk és részt veszünk a Budapest Sustainability Jam-en. A program fő témája a fenntarthatóság, ahol 4-6 fős csapatok elkezdenek dolgozni egy megadott témán. Olyan emberek, akik addig még sosem találkoztak és mégis arra vállalkoznak, hogy együtt gondolkozzanak és ötleteljenek. Az esemény először került megrendezésre Magyarországon, életre hívója Baráth Réka volt. Elképesztően izgalmas amikor emberek mindenféle szociális-kulturális aggályukat levetve elkezdenek egymás felé fordulni, együtt ötletelni. Az esemény hívószava a ‘doing not talking’ azaz a ‘csináld, ne dumálj’ elve. Mindenütt ahol eddig megfordultam – az oktatási rendszerünkben, meetingeken és különböző munkaterületeken – azzal találkoztam, mennyire lefojt minket a saját szófosásunk és az érveink megvédése. Azaz az időnk 60%-át meddő vitákkal töltjük ahelyett hogy létrehoznánk és tesztelnénk azt, amivel foglalkozunk.

Image

A design thinking folyamata négy szakaszra oszlik, és nálunk elég jól lecsökkentette a duma-duma részt:

Discover (felfedezés, tapasztalás)
A projekt elindulási szakasza. Minden egy ötlettel vagy egy ihlettel kezdődik, amelyet nagyon gyakran a felhasználó igényeiből merítünk. Ide tartozik a :

  • piackutatás
  • a felhasználó(k) tulajdonságainak feltérképezése
  • információink összefésülése
  • kutatócsoportok megtervezése / összeállítása

Define (meghatározás)
A modell második pontjában meghatározzuk mi a fennálló probléma, valamint értelmezzük és összehangoljuk ezeket az igényeket az üzleti célok eléréséhez. Fő tevékenységeink:

  • projektfejlesztés
  • projekt menedzsment
  • projekt jóváhagyása

Develop (fejlesztés)
A harmadik fázis a fejlesztés időszaka, ahol a dizájn és az innováció eszközeit használva megoldásokkal állunk elő. A vizuális eszközök segítenek megérteni és adott esetben újratervezni a folyamatot. Elkészülnek az első prototípusok. Itt lesz feladatunk a:

  • multidiszciplináris munkavégzés
  • vizuális menedzsment
  • prototípus kifejlesztése
  • tesztelés

Deliver (kézbesítés, átadás)
Az utolsó pont a teljesítési szakasz, ahol megtörténik a kapott termék vagy szolgáltatás véglegesítése, végül pedig piacra dobása. A tevékenységek és célok ebben a szakaszban a következők:

  • Végső tesztelés, a termék elfogadása és kiküldése a piacra
  • Célok, értékelés és visszacsatolás

A design thinkingről egyébként rengeteg anyag van…a rossz hírem az hogy mind angolul. Aki viszont vizuális, az ebből tuti érteni fogja.

Image

Bár együtt mentünk a Lackóval, két különböző csapatban dolgoztunk , úgyhogy a tapasztalataink is teljesen mások. Ha kíváncsiak vagytok milyen ötleteken dolgoztunk a hétvégén, akkor itt megnézhetitek a záró prezentációkat. Warning! Angolul vannak. 😉

Budapest Sustainability Jam 2013 presentations

Zsuzsi


Leave a comment

Pixelek alá bújva – avagy Zölderdőben jártam

Az elmúlt napok dúsak voltak mint a hamis gulyás.

Kezdem az egy hetes eseménnyel

A verseny, felfalta azt a hétvégét. Pihenés helyett szuperintenzív munka. Nem mintha amúgy pihenni szerettem volna a hétvégén, de így még a lazulás is átértékelődött. És persze hétfőtől újra teljes gőzzel.

Mire volt jó? Kötelező volt átgondolni egy két dolgot. Nem is a győzelem mozgatott minket, hanem elsősorban a gyakorlás. Olyan volt mint egy mini képzés, maxi tempóban.
Rengeteg izgalmas ember jelent meg. Mindenkinek megvolt a maga módszere arra hogy hogyan kell megváltani a világot. Az első pár percben felmértük mit tudunk kihozni a dologból, még pedig azt hogy képesnek kell lenni elmondani a koncepciónkat 2 percben, úgy hogy ez az úgy nevezett pitch /vaker/ érdeklődést és helyes megítéléseket hagyjon maga mögött. Ha azt hiszed te tudod, akkor ne olvasd tovább, de a konklúzió a következő:
Nem kell elmondani mindent. Azt kell elmondani amit szeretnél hogy megjegyezzenek és úgy hogy az érthető legyen.
Ha komplex a dolog, akkor válassz ki egy dolgot majd egy másikat.. a hallgatóság vissza fog kérdezni, hogy ezt vagy azt miből gondolsz, vagy validáltad-e a feltevést. Már ha a dolog érdekes, csak nem volt világos.
Zsuzsival nehéz vitatkozni. Nem is nagyon mernek az emberek. Elmondta a mondókáját én bemutattam az asztal csomózási különszámomat, majd kértük a zsűri támogatását.. Ekkor valmi furcsa dolog történt: olyan volt mintha egy pillanatra üres teremben találtuk volna magunkat. senki sem szólt.. egy kérdés sem.. mintha hipnotikus álomba zuhantak volna. Egyedül Kádas doktor volt éber de nem akart belerondítania csendbe (mintha fogalmazott volna egy gondolatot, amit az imént látott előadó ébresztett benne). Zsuzsi lehengerlő személyisége nem tűrt kérdéseket. Legalább 15 mp eltelt amíg felocsúdtak. Őszintén az volt az érzésem, hogy azért kérdeznek, mert úgy tűnt, hogy ez a dolguk. Válaszoltunk is. Azt hittük minden ködöt eloszlattunk.

Viszont ami egyértelmű volt hogy mindenki látni szeretné a termékeket..

A teendők nem engedték hogy korábbra ütemezzük a tervezést. Na persze, aki ismer az tudja, hogy jegyzetfüzet nélkül nem hagyom el a lakást.. De hogy digitalizáljon és prototípuskészre varázsoljon az ember egy ötletet, az időigényes és nagyon szigorú koncentrációt igénylő munka.
A frissen elnevezett Smart Design / azaz Tudatos Tervezés pedig még annál is egy fokkal összetettebb. A Tudatos Tervezés a mi esetünkben leegyszerűsítve annyi, hogy mikor valami a síkból kivágásra kerül, annak negatív formái szintén felhasználhatóak legyenek. Ez nem panasz, hiszen imádom azt csinálni amiben azt érzem, hogy egyedülálló vagyok. De nehezen  viselem, ha valaki azt feltételezi, hogy az én munkám játék. Digitális pancsolás a pixel-óceánban. A legtöbb ismerősöm, már ott kényelmetlenül érzi magát amikor azt mondom hogy vektor grafika szerűen az én pixeleim, csak a koncepció megjelenítéséhez kell.
A tervezés nem játékos időtöltés rajzolgatással, meg hajogatással, még ha kívülről ilyennek is látszik. Olyan mintha azt mondanád, hogy az üzlet ember munkája az nem munka; hiszen csak papírokat ír alá, meg olvasgat. Mindenki le tudja írni a nevét – ezért nem kell szívrohamot kapni. Vagy a tanár munkája nem kunszt csak elmondja amit tud, megtanulni nem neki kell :))

Az első néhány Fészek Rész hamarosan bemutatásra kerül.

És akkor a koncepciót is megismertetjük veletek kicsit pontosabban mint azt idáig lehetett a blogból kiböngészni, hogy mi is a FészekRészek teljes egészében.

Greenspiration szuper szervezés volt. Köszönjük Ágoston Lacinak, Rét Zsófinak, Pap Andrásnak és az háziganzdánknak Kuti Jánosnak. A zsűrinek is köszönünk minden tanácsot és támogatást. A verseny után személyesen váltott szavaikért különösen hálásak vagyunk. Fészek Részek Balázsa és ZsuSkója, Fazekas Gábor villamos mérnök zöldenergikus segítségével végig feszített, fegyelmezett munkát diktáltak. Ezt  pedig én köszönöm nektek. Zsóka vasárnapját és kedvességét sem tudom szó nélkül hagyni.

De most már elég a szavakból.. Számolok egy nagyot és aztán várnak az irka-firkák!😀


Leave a comment

csattan a tér vagy nem

Mit csinál a Start up jellegű vállalkozást indító, ha megszomjazik?

Piackutatás

Már majdem elnézést kértem mikor rájöttem: ha viccnek gyenge is volt a fenti, de lépcsőnek kötelező. Két módszer anyagát dolgoztuk fel, az egyik, hogy kiálltunk az egyik konkurens cég előtti térre és az arra járóknak nekiszegeztük a kérdéseinket. Erről beszélek kicsit, mielőtt rátérek a másikra.

A kérdéseket hárman fogalmaztuk meg, Zsuzsi, Attila és én. A kérdéseknek rövidnek lényegretörőnek kellett lennie. Voltak információk amiket meg akartunk tudni, de lényegében validálni szerettük volna az ötletet. Mármint a gyomrában mindenki érzi, hogy az ötlete egy bizgő dolog, amitől mindenki izgalomba jön, vagy csak egy pár szó és amikor kimondja leesik a földere és elgurul.. természetesen a FRnél egyátalán nem kérdés, hogy hujjogva futnak-e mellettünk a gyerekek, amikor beügetünk vele a városba. De igazából most teszteltük először olyan emberekkel a koncepció szilánkjait, akiket elméleti síkon célcsoportnak éreztünk.

A napfényes őszi kaland 50 ember személyes véleményét tükrözte. Nehezen tudom megfogalmazni miért érzem arannyal egyenértékünek ezt az élményt annak ellenére, hogy eleinte nagyon elleneztem. Tökéletesen felépített logikával tudtam indokolni miért nincs értelme a piackutatás ilyen formájának, de a szellemi bástyák szétomlottak a valóság port sodró fuvallatára. Mivel a kérdéseket nem gépiesen felolvastuk hanem mindig belesimítottuk a beszélgetésbe ami akaratlanul is kialakult még a legsietősebb emberekkel is, ezért nem éreztük annyira, hogy a kérdések nem teljesen pontosak, ez ott és akkor nem is számított… Aztán nagyjából mikor az első Ikeás doglozót invitáltuk válaszra, aki tényleg kedvesen jelezte, hogy ebből még gond is lehet hogy ott kérdezgetjük az “ő vevőiket”, akkor csendben és mosolyogva tovább álltunk. Dehogy csendben. Inkább mint két izgatott gyerek.

A második fordulóban ahol a kérdéseket kilőttük a netre, szinte azonnal kiderült, hogy minden szó számít. A fejünkben zajló dialógust nem egészíti a ki a másik fél. A tétova válaszok alapján nem győztük korrigálni amit korábban teljesen egyértelműnek gondoltunk. A remek kis Kérdőívet Szilárd tette fel a netre és simogatta amikor rájöttünk, hogy itt vagy ott egy kicsit elnagyolt. (A mostani verzióban többnyire azok akadnak el, akik egyszerűen nem a motivált célcsoport kategóriába tartoznak) Nagyon hamar kiderült, hogy a fészbukmédiumon kapcsolódó emberek nagyon lelkesen, néhány nap allatt 200 körüli kedves válaszolóvá változtak. Ebben már a teljes csapat: Zsóka, Zsuzsi, Szilárd, Balázs, Attila és jómagam kértük meg barátainkat (a csapatról részletesen később!) hogy töltsék ki a fészkes kérdőívet. Minden hozzájárulónak ezúton is nagyon köszönjük az idejét és válaszait. Természetesen a csapatnak is nagyon köszönöm.

Hamarosan minden csapattagról részletesebben írok, melyikük mivel járul hozzá a FészekRészek projekt megvalósításához.

Egyvalami várat még magára a mostani bejegyzésből, Váró Péterrel való találkozásunk.

Gintér Zsófi barátunkkal (HG) beszélgettünk és egyik kulcsszó után a másik következett, míg felmerült egy név, Váró Péter. Kiderült, hogy ismeri és összekapcsolna minket, hátha tudunk egymásnak mutatni valami érdekeset. Péter nagyon hasonlóan indította életének jelenlegi szakaszát. Nagyon kedvesen megígérte, hogy találkozzunk. Az utolsó pillanatban úgy tűnt, hogy esetleg nem jön el. De eljött. (sose fogadj a siker ellen) egy egész estés beszélgetés volt a Devsigner projektről és a FészekRészekben rejlő lehetőségekről. Rengeteg fontos dolgot említettünk, de a legfontosabb a következő mondatban tudnám összefoglalni: “Nem baj ha teljes erővel nekirohansz a falnak, de ha másodszor is ugyanannak a falnak futsz, akkor hülye vagy”. Egy remek embert sikerült megismernünk, tele pulzáló energiával és ötletekkel. szerénysége itt-ott kikopott a pallérozott elmétől, de álságosságnak nyoma sem volt. Beszélt kicsit a terveiről és nagyon szurkolunk, hogy minden az elképzelések szerint alakuljon.

Az inspiráló beszélgetésekre inspiráló emberekkel nagoyn is szükség van. Ezt mindenki tartsa szem előtt, bármibe is kezd. Muszáj felvenni ezekkel az emberekkel a kapcsolatot. Elképzelhetetlennek tartom ha valaki ír egy e-mailt bárkinek bármi baja származik belőle. Legrosszabb esetben kiderül, hogy fal felé rohansz, de mint tudjuk egyszer szabad!

Csak így csattanhat a tér


Leave a comment

IGen!

Gondolom ez mindenkinél máshogy érkezik meg… van akinek hirtelen bevillan. Van, aki hónapokig, évekig morfondírozik magában, érleli az ÖTLETET. Van aki kapkodva beleveti magát, van, aki az Internetes forrásokból képzi magát…szóval annyiféle módon lépkedünk a cél felé ahányan vagyunk. Nem szeretném egyik módszert jobbnak vagy kevésbé jónak megítélni, egyetlen tanácsot szeretnék csak adni mindenkinek, aki vállalkozás vagy startup elindításán gondolkozik.

SZÁLLJ KI A SZÁMÍTÓGÉPEDBŐL ÉS NYOMÁS KI!

Menj ki az utcára, építsd a kapcsolati tőkéd (amúgy is ez lesz a legnagyobb érték amivel bírsz a siker eléréséig), beszélgess minél több emberrel, mondd el fűnek fának a koncepciód és idd magadba az értékeléseket és kritikákat.

Mi ebből a szempontból (is) nagyon szerencsések vagyunk hiszen rögtön a kezdtetek kezdetén rátaláltunk a Kreáter Társadalmi Innovációs Ügynökségre, akik nélkül biztos nem lenne fele olyan könnyű dolgunk mint az ő segítségükkel. Most róluk mesélek és mindarról, amit ez a kapcsolati háló jelent.

2013.10.01-én találkoztunk először az Innovatív Generáció Program 2.0 résztvevőivel, akik között voltak ötletgazdák és a szabad gyököt biztosító résztvevők, akikből a program idejére gyakornok válnak. El sem tudjátok képzelni mennyi értelmes, jó fej és tenni akaró ember jött össze!!! Három hónapon át minden kedden találkozunk, eladásokon veszünk részt, megosztjuk tudásunk, mentorok foglalkoznak velünk…egyszóval maga a szellemi (és vállalkozói) kánaán.

Okóber 8-án vettünk részt az első előadáson, ami gyakorlatilag olyan kaliberű volt mintha egyből ledobtak volna egy helikopterről a san fransiscói startup headquartersben és szőrösszívű de imádnivaló apukánk térdén landoltunk volna. Az első előadónk Dr. Kádas Péter volt, aki egyszemélyben orvos, közgazdász, 17 éve sorozatvállalkozó és a startupdate blog szerkesztője. Aki egy percig is elgondolkozott azon hogy startupot hozzon létre, annak ez a blog KÖT-TE-LE-ZŐ. Még egyszer: KÖTELEZŐ!!! Hihetetlenül tartalmas előadás volt a Validálás: reality check és konstruktív megsemmisítés témakörében, közel ugyanolyan hosszú ideig tartó kérédés-felelet árammal. Na gyerekek, végre valaki nem általánosságokban beszél és marketinges vagy Paulo Coelhot megszégyenítő gyötrelmes lelkizésekkel szarakodik…oké, oké, tudom ám miért klappolt ennyire az előadás is meg a figura is. Néha túl gyors vagyok a magyar vonalban, szeretem, akarom a hatékony munkatempót és egyszerűen időpocsékolásnak érzem a dolgok túldiplomatizálását.
Egyébként az előttünk álló előadások tematikája is ígéretes. Lesz még Validálás: üzleti modell Hild Imre (iCatapult), Personal Branding László Móni, Pénzügyi tervezéskalkuláció Réti András (Finext), Projektmenedzsment és jogi alapok, Pitching, prezentáció Szerémi Péter (Emotional-Dynamics), MENTORÁLÁS Storytelling & médiaeszközök Batiz András, Funding lehetoségek Mosonyi Balázs, Csapat: kompetenciák,szerepek, felelosségek Madai Kriszta (A Hős Útja).
Nem is tudom mi lehetne jobb egy kezdő cégalapító számára ennél…

Egyébként szuper híreket kaptunk!!! A KIBU hosszas levelezés után egy workshopra hívott ahol megvizsgáljuk, hogy 6-12 hónap alatt hova tudunk eljutni és milyen lépéseken keresztül, illetve van egy érdeklődő üzleti angyalunk is!🙂

Erről bővebben a jövő héten. Addig is IGen, one pager és piackutatás. Napsütésest! Zsuzsi


Leave a comment

Lép…jár..halad

Szevasztok!!!

Az előző bejegyzésben olvashattatok a FészekRészek ötletmagról, hogy hogyan találtunk egymásra Lackóval és milyen irányba mozgolódunk. Mindent közösen csinálunk de természetesen máshogy éljük meg ezeket a történéseket és így született meg az ötlet, hogy írjunk blogbejegyzéseket külön-külön, de egy platformon. Azt hiszem ez nektek lesz pláne izgalmas!🙂

Ma van egy hónapja hogy együtt dolgozunk a FészekRészek megvalósításáért, úgyhogy bőven itt van az ideje annak hogy azokról a lépésekről meséljek, amelyek ezalatt az idő alatt mérföldköveket jelentettek számunkra. Mint minden üzleti háttérrel nem rendelkező csapat, mi is kicsit összevissza, mindenhez odakapva próbáltuk mederbe terelni az előttünk álló feladatokat… ellátogattunk egy fatelepre, rájöttünk hogy a MÜSZI a számunkra létező legfrankóbb szociális iroda, impulzus pályázatírok lettünk egy-két napra, random megnéztünk néhány kibérelhető üzlethelységet az interneten és rengeteget beszélgettünk…eközben eljutottunk oda, hogy a legfőbb feladatunk egy komolyan vehető üzleti és pénzügyi terv megírása.

Sejtitek ugye, hogy normál földi halandó hogy reagál erre? OOOOOOOOOOOOOHMYGOD!!! Üzleti tervet írni nagy feladat: részletes, aprólékos és valljuk be, unalmas meló. Hogyhogyhogy? Bevatlak az első műhelytitokba, ami nagyon megkönnyítette az üzleti terv összerakását. Újságírói múltamból bekattant, hogy Lacit egy részletes üzleti terv vázlat alapján kikérdezem egy mélyinterjú formájában, majd a felvett hanganyagot felhasználva az egészet átültetem az üzleti terv keretébe. Jó hír; ha már van koncepciótok akkor pár óra alatt lezavarhatóak a kérdések. Rossz hír; ha megvan a nyersanyag, még több nap ill. hét mire minden részlet kitisztul és összeáll a végleges üzleti és pénzügyi terv. Viszont ezerszer hatékonyabb mint kérdésről kérdésre kitalálni mit is kéne oda írni. Magyar verzióban ugyan csak egy pénzügyi terv guide-ot találtam – a Budapest Bank ügyfelei számára elérhető Üzleti Varázsló nevű programot – de angolul van azért választék. Mi a BusinessPro-t használtuk, teljes megelégedésünkre.

S ha már üzleti háttérrel nem rendelkezünk, úgy gondoltunk kutatunk keresünk és képezzük magunkat ahol csak lehet. Így futottunk bele egy ingyenes HR képzésbe, különböző civil kezdeményezésekbe és előadásokba (Elméleti és gyakorlati tanácsadás a tőkebevonásról designerek számára, Seed HR képzés Mikorvállalatok számára, Lakatlan Töltsd Újra!). Az alapos tájékozódás és a munkánkat segítő szervezetek és képzések felkutatása egyébként kihagyhatatlan állomás egy vállalkozás indításában. Különösen a vállalkozásfejlesztő programokba való becsatlakozás. És még inkább főlegfőlegfőleg, ha az üzleti világból csak egy-két bevált szlogent tudsz felvonultatni mint marketing, startup, sales pitch… A legszuperebb dolog amit eddig találtunk az a Kreáter Társadalmi Innovációs Ügynökség, akikkel tegnaptól fogva 3 hónapon át egy nagy közös halmazt alkotva dolgozunk. Az iGen a Kreáter 2013-ban indult hibrid programja: gyakornoki program, képzés és inkubáció egyben. Már most sejtem mennyit lendít majdrajtunk ez a program…és nemcsak tudásban, de kapcsolati tőkével legalább akkora mértékben.

Szóval elindultunk, s egyelőre úgy tűnik öles léptekkel járunk, haladunk a cél felé. Egy leheletnyit gyorsabban, mint azok, akik normál tempóban haladnak. És összehasonlíthatatlanul nagyobb lendülettel annál, mint amihez az anndalgók szoktak. Azt hiszem ez az a lendület ami a megállíthatatlan embereket valóban megállíthatatlanná tesz.

No és hogy hol tartunk most? Az október elsősorban üzleti angyalok és befektetők felkutatásáról szól majd…már van is néhány formabontó ötletünk hogyan.🙂

Zsuzsi

Follow

Get every new post delivered to your Inbox.