feszekreszek

A Fészkes Fenegyerekek

Inspirációk és úttörők a dizájn világában

Leave a comment

Most egy picit eltérek a szokásos témánktól – aka hol tartunk és milyen tanulságokat szűrtünk le – és elkanyarodok egy olyan irányba, ami szerintem mind a személyes mind a szakmai szférában meg kell legyen: az INSPIRÁCIÓ.

Ez a szó eleve varázslatos, mert lefedi a vállalatfejlesztés két legfontosabb elemét. Ott van benne a ráció, ami valamilyen tudatos gondolkozás vagy cselekedet. Itt biztos minden pénzügyes és vállakozó a képernyőbe bólogatva ért majd egyet. De jó az ha csak ez érvényesül? És tényleg? Háát, a jó és a rossz hír az, hogy az emberi természet  nem tud csak és kizárólag racionális lenni! Akkor működik jól, ha ennek a rendszernek szerves része az inspiráció. Csíkszentmihályi szavaival élve:

“Az intuícióra is támaszkodnunk kell, hogy a változásokat már a bekövetkezésük előtt érzékeljük; empátiával érthetjük meg a világosan nem kifejezhető információkat; bölcsességgel vehetjük észre a látszólag össze nem függő jelenségek közötti kapcsolatot; és kreativitás tesz képessé minket a problémák újszerű megfogalmazására és a váratlan, új helyzetekben új szabályok létrehozására.”

Váratlan és újszerű! A közelmúltban két ilyen találkozásunk is volt; maga volt az ihlet.

Múlt csütörtökön Rácz Anikónál töltöttük a délelőttöt, aki a Hannabi – the sofa taylor megálmodója és tervezője. Ha nagyon röviden kellene őt bemutatnom azt mondanám róla: bölcs, tudatos és szárnyal a munkájában. Egy egész délelőttön át csak beszélgettünk. Micsoda időpazarlás, mondaná ráció. Micsoda dimenziók! lelkesedne inspiráció. Anikó csak mesélt, mesélt és mesélt… önzetlenül, mindenféle szerepjátszás nélkül. Ami elsősorban összeköt minket az az alapkoncepciónk. Ő is, mi is design termékeket készítünk kis mennyiségben, tudatosan, megrendelésre és kiváló minőségben. Fontos számunkra a fenntarthatóság, a vevőinkkel való személyes kapcsolat és a tömegtermelésből adódó pazarlás elkerülése. 

Érdekes volt figyelni két csodás ember és tervező egymásra találását… és persze örültem hogy a találkozás visszaigazolt bennünket: a FészekRészeknek van jogosultsága, az igény egyre nő. A Hannabi egy olyan trend úttörője, ami felismerte hogy egyre több ember igénye saját magához szabva kialakítani az otthonát, és egyre több ember keres alternatívát a sablonos bútorok kiváltására. Lassan lelassulunk, újra megtaláljuk azt a vezérelvet hogy vegyünk, fogyasszunk kevesebbet, de tartósat és személyre szabottat. Megjelentek a tudatos vásárlók, itt az ideje hát a tudatos tervezésnek is. A Hannabiban és Rácz Anikóban nemcsak rokonlelket, de példaképet is találtunk.

Pénteken nem tettük le a lantot mint a többi rendes munkásember, hanem úgy döntöttünk a hétvégét egy Magyarországon kevéssé ismert módszer, a design thinking megismerésére szánjuk és részt veszünk a Budapest Sustainability Jam-en. A program fő témája a fenntarthatóság, ahol 4-6 fős csapatok elkezdenek dolgozni egy megadott témán. Olyan emberek, akik addig még sosem találkoztak és mégis arra vállalkoznak, hogy együtt gondolkozzanak és ötleteljenek. Az esemény először került megrendezésre Magyarországon, életre hívója Baráth Réka volt. Elképesztően izgalmas amikor emberek mindenféle szociális-kulturális aggályukat levetve elkezdenek egymás felé fordulni, együtt ötletelni. Az esemény hívószava a ‘doing not talking’ azaz a ‘csináld, ne dumálj’ elve. Mindenütt ahol eddig megfordultam – az oktatási rendszerünkben, meetingeken és különböző munkaterületeken – azzal találkoztam, mennyire lefojt minket a saját szófosásunk és az érveink megvédése. Azaz az időnk 60%-át meddő vitákkal töltjük ahelyett hogy létrehoznánk és tesztelnénk azt, amivel foglalkozunk.

Image

A design thinking folyamata négy szakaszra oszlik, és nálunk elég jól lecsökkentette a duma-duma részt:

Discover (felfedezés, tapasztalás)
A projekt elindulási szakasza. Minden egy ötlettel vagy egy ihlettel kezdődik, amelyet nagyon gyakran a felhasználó igényeiből merítünk. Ide tartozik a :

  • piackutatás
  • a felhasználó(k) tulajdonságainak feltérképezése
  • információink összefésülése
  • kutatócsoportok megtervezése / összeállítása

Define (meghatározás)
A modell második pontjában meghatározzuk mi a fennálló probléma, valamint értelmezzük és összehangoljuk ezeket az igényeket az üzleti célok eléréséhez. Fő tevékenységeink:

  • projektfejlesztés
  • projekt menedzsment
  • projekt jóváhagyása

Develop (fejlesztés)
A harmadik fázis a fejlesztés időszaka, ahol a dizájn és az innováció eszközeit használva megoldásokkal állunk elő. A vizuális eszközök segítenek megérteni és adott esetben újratervezni a folyamatot. Elkészülnek az első prototípusok. Itt lesz feladatunk a:

  • multidiszciplináris munkavégzés
  • vizuális menedzsment
  • prototípus kifejlesztése
  • tesztelés

Deliver (kézbesítés, átadás)
Az utolsó pont a teljesítési szakasz, ahol megtörténik a kapott termék vagy szolgáltatás véglegesítése, végül pedig piacra dobása. A tevékenységek és célok ebben a szakaszban a következők:

  • Végső tesztelés, a termék elfogadása és kiküldése a piacra
  • Célok, értékelés és visszacsatolás

A design thinkingről egyébként rengeteg anyag van…a rossz hírem az hogy mind angolul. Aki viszont vizuális, az ebből tuti érteni fogja.

Image

Bár együtt mentünk a Lackóval, két különböző csapatban dolgoztunk , úgyhogy a tapasztalataink is teljesen mások. Ha kíváncsiak vagytok milyen ötleteken dolgoztunk a hétvégén, akkor itt megnézhetitek a záró prezentációkat. Warning! Angolul vannak.  😉

Budapest Sustainability Jam 2013 presentations

Zsuzsi

Advertisements

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out / Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out / Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out / Change )

Google+ photo

You are commenting using your Google+ account. Log Out / Change )

Connecting to %s